Kaposváron, Rippl-Rónai József és Vaszary János városában jelentős múltja volt a képzőművészetnek és a gazdag hagyományokra épülő képzőművészeti alkotóköröknek. Iskolarendszerű művészeti képzés azonban nem volt a városban annak ellenére, hogy egy művészeti iskola megalapításának gondolata és szándéka már régebben megfogalmazódott.

Tekintettel a Dél-Dunántúli Régió nagy múltú pécsi képzőművészeti iskolájára és annak közelségére, egy hozzá hasonló, de lehetőleg más jellegű iskola indítása egyre inkább időszerűnek, sőt szükségszerűnek tűnt. Talán véletlen egybeesés, de a rendszerváltással szinte egy időben 1989-ben került sor a művészeti iskola létrehozására Kaposváron. Akkor még nem sok megyeszékhely vállalkozott hasonlóra, így a kaposvári kezdeményezés merész kísérletnek számított. A szakmunkásképző profillal rendelkező iskola igazgatója, Hausz Árpád vállalta a kockázatot. Elindította a művészeti oktatást textil és kerámia szakokon. Ezek megválasztásánál fontos szerepet játszott a helyi hagyomány, a város könnyűiparát, egyben az akkori iskola képzési profilját is meghatározó fazekas és ruhagyártó szakmák és műhelyek megléte.

A szakmunkásképzés mellett még szerényen megmutatkozó, a kezdeti nehézségekkel küszködő művészeti képzést sok esetben a külső és belső bizonytalanság, a szakos tanárok részéről lelkesedés és tenni akarás, a bizonyítási vágy jellemezte. A diákok is érezték, hogy valami fontos, történelmi pillanatnak a részesei, hiszen iskolát teremtenek együtt tanáraikkal.

A közös cél és kitartó munka eredményei már két év múlva jelentkeztek. Egy bemutatkozó kiállításon a városnak is bizonyítani tudtuk az iskola létjogosultságát és életképességét. Az elismerés és bíztatás további lendületet adott a fejlődésnek. 1990-ben az alkalmazott grafika szakot, majd 1992-ben kísérletképpen ruhatervező-modellszerkesztő szakot indítottunk, melyből 1996-ra az új országos szakmajegyzékbe iktatott tanítható mesterség lett.

1993. szintén jelentős év volt a művészeti képzés fejlesztése szempontjából. Ekkor indítottuk el az érettségi utáni kétéves kiegészítő képzési formát, lehetőséget adva diákjaink továbbképzésére, tudásuk kiszélesítésére és elmélyítésére annak érdekében, hogy több eséllyel szerepeljenek művészeti felsőoktatási intézmények, egyetemek felvételi vizsgáján. Ezen túlmenően az is célunk volt, hogy sikertelen felvételi esetén segítsük a tanulók pályán maradását. A további különlegességet az jelenti ebben a képzési formában, hogy nemcsak az iskola végzett diákjai tanulhatnak tovább, hanem más szakközépiskola és gimnázium végzett növendékei is felvételt nyerhetnek és tanulhatnak az általuk választott művészeti szakon. Mindazok akik elég kedvet és elszántságot éreznek a művészetek műveléséhez. Ebben a képzési formában a szakok alakulása is egy külön történet. Alkalmazott grafika, kísérletképpen ruhatervező, majd kerámia szak indult. Jelenleg az alkalmazott grafika és az elektronikus grafikus-képszerkesztő szakot indítjuk minden évben, míg az üvegműves és festő szak kétévenként váltja egymást.

Iskolánk jelenleg a művészeti oktatás területén hat szakkal működik, melynek szerkezetében a 2002-es tanév újabb változást hozott. Áttértünk a négyévestől az ötéves képzésre. Ezzel az iskola diákjai akár hét évig is tanulhatnak az intézményben, ha érettségi után a felsőoktatási intézmények helyett a kétéves képzés valamely szakát választják.

A kaposvári iskola alig több mint tíz év alatt az egykori szakmunkásképzőből szakiskola és sikeres művészeti iskola lett. 1999-ben felvettük a Somogy megyéhez kötődő nagy előd, Zichy Mihály nevét. Névadónk személye és egész alkotó életútja természetesen nem csak nevet, hanem elkötelezettséget és felelősséget is jelent. Ezt vállalja ma is az a 38 főből álló művészeti tantestület, amely igazi alkotóműhelyt teremtve oktatja, neveli növendékeit. A jól felkészült tanárok csoportja három régió, Kaposvár, Pécs és Budapest szaktanáraiból szerveződött. A pedagógiai szemléletében egyre egységesülő, ugyanakkor sokszínű alkotói gárda lehetővé teszi, hogy a diákok többféle művészetfelfogással is széles körben megismerkedjenek. A lelkiismeretes, következetes szakmai munka következményeként tanítványaink egyre többen szerepeltek eredményesen a művészeti főiskolák felvételi vizsgáin és az országos vizuális versenyeken. 1993. és 1999. között a felvételt nyert tanulók száma elérte a hatvanat, amely éves viszonylatban kb. 20%-os bekerülési arányt jelent. Az Országos Vizuális Versenyen különösen 1997-ben, 1998-ban és 2002-ben értünk el jelentős eredményeket. Ezekben az években számos kaposvári diák került az első tíz helyezett közé. 2000. október 1-jén új igazgató, Tamás Károly került a vezetői székbe.

Fontos eseményként, sőt az iskola történetének jelentős állomásaként könyvelhetjük el az 1999. tavaszán rendezett jubileumi kiállítást. Erre a tárlatra, mely egy kicsit a visszatekintést is jelentette, több mint harminc, művészeti egyetemen tanuló diákunk fogadta el a meghívásunkat és állította ki munkáit a Városi Képtárban.

Végezetül említést tennénk nemzetközi iskolai kapcsolatainkról. Kiváló az együttműködésünk a pozsonyi Alkalmazott Művészetek Iskolájával és az angiliai Bath város - mely egyben Kaposvár testvérvárosa is - művészeti iskolájával, a City of Bath College-dzsal. 1999-ben együtt pályázatunk a Comenius nemzetközi iskolai kapcsolatok keretében egy számunkra izgalmas projekttel.

Az azóta eltelt idő, a közös alkotómunka, a közösen szervezett alkotótáborok és kiállítások a közben kialakult baráti kapcsolatok bizonyították a vizuális nyelv erejét és nemzetköziségét, a vállalkozás helyességét. Eddigi eredményeink és a bíztató visszajelzések belföldről és külföldről azt sugallják számunka, hogy megérte a fáradozást és erőfeszítést ez az iskola, és hogy jó úton járunk.